Habarc

Csendes kávéba kötött reggel.Nyolcezer-néhányszázadik.Még néha fel-fellázadik,de szemez már a vert sereggel. Habarcot kever, megtükördül.Borotva mind a vérpadig.Egyre több dolgot ért alig,egyre gyakrabban elcsütörtül. Ennek-annak még néha felcsap,de túl sok már nem kell neki,és – mert azt tán még nyerheti –már számvetésben indul el csak.

Roald Dahl: Születés és pusztulás

Műfordítás – Minden rendben – mondta az orvos. – Feküdjön vissza, és pihenjen – a hangja mérföldnyi távolságból hangzott, és olyan volt, mintha kiabálna. – Fia született.– Hogyan?– Gyönyörű fia van. Érti, amit mondok? Gyönyörű fia! Hallotta, ahogy sírt? – És jól van, doktor úr?– Hát persze, hogy jól van.– Látni szeretném.– Egy perc, és … Olvass továbbRoald Dahl: Születés és pusztulás

Kritikus szemekkel – Bridget Felber: Ébredés

Titkos vágyak és álmok… mindenkinek vannak ilyen kis ábrándjai, én magam is sokszor fantáziáltam arról, milyen is lenne, ha egyszerre minden megállna körülöttem. Igen. Sétálnék az utcán, és egyszerre az autók nem gurulnának tovább egymásra kürtölve, a gyalogosok pedig éppen abban a mozdulatban, amelyben voltak, megdermednének. Mit tennék? Talán odamennék az emberekhez, és jól megnézném … Olvass továbbKritikus szemekkel – Bridget Felber: Ébredés

Egy szerenád eltévelyeg

Történik: mindigSzemélyek: mindegy – Most dalolhatnék rólad és magamról,hogy kék szemed van, meg hogy szép a melled,hogy létrát fonnék hozzád szép szavakból,és szólhatnék arról is még emellett,hogy tudom: e vers a szíved, mint a henna,szépen, de lemoshatóan festi be,vagy öledről, mi lángoló gyehenna(mégis milyen rímet vártál ide?),öledről hát, mi forró, csöppnyi katlan,de az nem te … Olvass továbbEgy szerenád eltévelyeg

Egy végzetes hibáról

Tóth János volt cége élő álláshirdetése. Fiatal volt és dinamikus. Hajtotta a cég iránti múlhatatlan hűsége és szeretete. Reggeltől estig fáradhatatlanul dolgozott. Éjjel pedig fáradtan. De nem hagyta abba, tárgyalt, meggyőzött, aláírt, lebonyolított. Volt egy stílusa, aminek az ügyfelek nem tudtak ellenállni. A fontosabb üzleti tárgyalásokra mindig Tóthot küldték, mert ez önmagában is garantálta a … Olvass továbbEgy végzetes hibáról

ÉBREDÉS

Érdekes, soha nem gondoltam, hogy egy ilyen egyszerő, unalmas napon fog megtörténni… Az a nap szinte semmiben sem különbözött a többitől: korai kelés, forgalmi dugók, munkahelyi sérelmek, számlák… hazafelé megint elbotlottam a házunk előtti sárkaparóban, alaposan megütve a lábfejem. Megint… (férfiasan tűrtem) aztán vacsorára néhány falat, majd késő estig szabadfoglalkozás. Írtam valami könnyű novellát az … Olvass továbbÉBREDÉS

Kritikus szemekkel – Történetsíró: A testszínű kép

Magány szülte alkotás. Ez volt az első gondolat, ami felötlött bennem az olvasás után, mert egy ilyen hatású olvasmány tárult elém. Nem is akárhol fogantak meg ezek a sorok, hanem a Szerző lelkének elrejtett zugában, ahol nem fél könnyeket ejteni és olyan kérdéseket feltenni, amelyek már régóta feszegetik legbensőbb érzékeit. Tökéletes összhatást ad, hogy a … Olvass továbbKritikus szemekkel – Történetsíró: A testszínű kép

A szükség törvénye

A határ előtt már jócskán felgyülemlett a kocsisor, az átkelőig járatos buszból végig figyelemmel lehetet kísérni, hogy a bosszús sofőrök hogyan elégedetlenkednek a szemük előtt lévő látvánnyal. A buszon csak néhány utas üldögélt közönyösen, ilyenkor még nem sokan utaznak haza a munkából, inkább csak azok vágnak neki dél körül a harminc perces útnak, akik csupán … Olvass továbbA szükség törvénye

Gyertyafény

Sós lett a csókod, és az áldott vízben csobbant kedves kezed. Kagyló vágta fel talpad, hajadban rejtűzik az éj, tengert csillog a szemed. Pálmalevél árnyéka alatt ölelő homok az ágyunk, karjaidba bújik a múlt – meg én, Fövenyen halnak a hullámok, holnap születik szavaidban, és elrebben a gyertyafény. Már a csend is alszik. Álmodat vigyázom, … Olvass továbbGyertyafény