Sebek

  Csak azért féltek az öngyilkosságtól, mert nem jön eléggé hirtelen. Ha úgy történne, ahogyan a bontókéssel vágtam a kezembe, miközben elméláztam rajtad, a beteljesületlen álmaimon és a kifizetetlen gázszámlán … én biztosan megtenném, hiszen a váratlanul jött fájdalom nem is fáj igazán.

Harsonás bolondok

  Lázadsz, fáj, mert bűnösök ítélnek el, béklyót vet rád fegyenc, gályarab. Keresztre vonszolttal – mondd – mit érnek el, hol tűzvész pusztít, döghalál arat   s törvény sincs, mi kötne, vagy feloldozna. Nem használ hit, se korbács, se ima, paripáját hiába ostorozza nyerget vetők sehonnai fia,    jajra botfülű harsonás bolondok. Nap se kél … Olvass továbbHarsonás bolondok

Epilóg

*   Ennyi, keretbe foglaltuk a tegnapot, téptünk a mából néhány szép pillanatot, álmodtunk a holnapról, együtt és távol. Már soha így? Lehet nincs már „máskor”. Versekbe szőtt létezés, tudod oly kevés és ha megzökken a szó, fals a rímelés eltörjük a mondatot, mi marad akkor?   Csak álmok, a publikum nevet és tapsol, jó … Olvass továbbEpilóg

Remény szilánk…

* Ha úgy érzed, hogy rád szakad az ég, ha életed gyertyája csonkig ég.   Ha jégeső hull rád és zivatar, ha szemfödél fed el, mely betakar, akkor lesz még egy utolsó esélyed, hogy lelkeddel a mennyeket elérjed.   De addig őrizd szemedben a fényt, és ne veszítsd el végleg a reményt.

Be nem teljesült álom 10.

hadak utján   Kölönte seny?, a hunok frissen választott uralkodója a hadakozáshoz még nagyon fiatal, középtermet?, izmos férfi volt, de természetesen már harcosnak számított a hunok szemében.        Haját befonva viselte, amelybe színes szalagokat is font, meg finomra megmunkált b?rcsíkokat is, fejét tehát ezek díszítették, rajtuk gömb alakú arany- és ezüstfügg?k, ékek, hatalmas drágakövek, meg … Olvass továbbBe nem teljesült álom 10.

A számtan

    Régi számtanórák jutnak eszembe — soha nem szerettem — talán nem is a számtannal volt a baj, hanem azzal, aki tanította. Katona tanár bácsi. Illett hozzá a neve, én nem szerettem ?t.       Nem szerettem, ha kicsúfoltak, kigúnyoltak. ? kigúnyolt. Én azzal büntettem, hogy nem szerettem az óráit. Így lettem számtanból ragadozó. Ez … Olvass továbbA számtan

Fekete humor?

  Fekete humor?                                    Koosán Ildikó       Na, ja! Urna! Kis kézi lom, k?edény betonpolcokon; hely kell, kidobják,lesz szemét, széthull… véget itt ér a lét.       2012 júliusa  

lédal

félhumor nem kertelek, dinnye versem h?segörög – mondták: színtiszta magyarzöld, de belül pirosasan édesmint az els?, negyvenéves csók összetart a keménnyé vált kéregfolytál volna übtre százfelé(lé a létünk legf?bb hordozója véresvörös, hol könnyesen sós) dinnyeföldön sorolnak légömbökámde jön a gordiuszi kardsuhint s napvilágra csurran titkodL?rinc volt, ki csúnyán bekavart.

Nincs, csak te

Nincs egyebem, nincs másom, hangszerem szabadságom…   Csak te vagy nekem, mi kézzel fogható, pedig az éterben lebegsz mint puszta szó.   Köréd fonódik lágy dallamok nesze, mit?l az embernek megbódul az esze…   Nem érthetik meg mi vagy Te nekem… az énekszó   egyetlen fegyverem…   Megkötött kezeim fölött ez az imám… Ha meghallod füleddel, … Olvass továbbNincs, csak te