…bábjáték

    Bennem béke van, mégis harcba indulok reggelente, pedig tudom, ebben a háborúban már nincs se győztes, se vesztes, csak sarokba hajított félelem, ajtó mögé zárt, néma árvaság, álmok romjai közt bujkáló, dacos magány.   Bennem béke van, bár a harangok néha visszaüvöltenek, torz dallamot játszva a hajnali szélben. A kiáltás széthasad, szíveden, szívemen. … Olvass tovább…bábjáték

Mi leszek, ha…

édesanyámnak       Mi leszek, ha nagy leszek? Fa ága, virága? Fürtös csokrokat küldjek nyíló napsugárba? Legyek fűn rezgő harmat szilfák erdejében? Csöpp, felhőtlen kis világ, csipke szemfedélen?   Kő legyek kavics között? Szikla, aki alszik? Szikla, ám felhők fölött! Fény, tetőtől talpig? Lennék csillag, üstökös! Szikra – hulló rajban? Szikra! érchomlok mögött! Ezredévnyi … Olvass továbbMi leszek, ha…

Magadban…

    Egyre többször üldögélsz csak,s közben félsz, hogy lemaradsz;kapaszkodsz egy érzés után,de nem tudod, mi is az.   Mi lehet, mi űz előre,mégis egyre marasztal;ólomsúllyal nehezül rád,elszigetel, mint a fal.   Hol a helyed, mi a dolgod,ezen tűnődsz, magadban.Most nincs, ami átsegítsen,magaddal vagy haragban.  

Hiábaság

        Nem  annyira  konkrétan,  csak  úgy  általában: az  élet  folyamába  belemerészkedem, míg  még  biztosan  járhat  a  mélyben  a  lábam és   jól  forog  az  eszem,  nem  remeg  a  kezem.   Sodródni  céltalan,  a  kapálózás  kevés és  lehúzna  a  kilátástalanság  súlya, mint  a  szeretet  nélkül  való  szeretkezés: mint  sivatagban,  áramlatok  ellen  úszva.   Látod,  … Olvass továbbHiábaság

Ketten vagyunk

Eltávolodtál. Féltelek. Szemedből apám szeme néz rám. Érintelek. Szívedben anyám szíve dobog. Elrejt a múlt, átír a jelen, ketten vagyunk, ritka pillanat. Széthasadt út, suhanó élet elszakítanak. Újraálmodott gyermekévek, felnőtt kudarcok, könnyek, harcok tanítanak. Értelek.   Hajnalodik. Veled ébredek kialvatlanul. Nézlek. Beszédes éjjel után holnap is szeretlek.    

Egy anya tragédiája 25.

25.   A két biztosító háborúja egyre jobban kezdett elmérgesedni. Mindegyik a másikra mutogatott… János biztosítója, azzal állt elő, hogy az autó javításának költségeit ki kell fizetni a cégnek, mert különben pert fognak indítani. A kereskedőház persze minél előbb szerette volna lezárni az ügyet. János abszolút nem idegeskedett a dolgok állásán, hiszen kapott egy cserejárművet, … Olvass továbbEgy anya tragédiája 25.

A tulipán illatot ad majd lelkileg terrorizálja az írót

Preszemantikus emlékezéskor egy illat, vagy szag vált ki belőlünk emlékezést. Ez a fajtája az emlékezésnek mindig a vizuális rendszeren keresztül történik, mintha magunk előtt látnánk a felidézett helyzetet. Mindennapi tulipán.Ékességet találni,Egy virágárus után.Illatban megállni. Ellep a ponyva.Az illat hordozKaromon fogva,Akkor van a most. Úszok a mostban.Évekkel ezelőtt,Én vagyok ki mostanBirtokolja ez erőt. Hatalom, de horror.Szívem … Olvass továbbA tulipán illatot ad majd lelkileg terrorizálja az írót

Kérdések közt

Nem bölcsesség a csend,a szó még nem tudás –mi túl a halálon,élet miért lenne? A nehéz szó könnyű,legyen, aki mondja,amire rámértek,leszakadsz majd róla. Amíg elidőztél –mondjad, az milyen volt –örömét örömödélő tükre adta?

Család

      Nagyanyám porcelán kancsója áll az asztalon,belsejében folyékonyan ül a fájdalom.vidám percek, harmonikus család, a békességrég nincsenek, csak magányosan töltött esték.  Múló pillanat, nagyapa megölelt, emlékszem,néha dohogott, ha a kalapjára ültem,anya folyton csak hármas szövetségünkről beszélt,bús szeretetét nem adnám soha semmiért. Az összetartás fémkapcsa varas sebeket mart,ártatlan hitünk, hogy a sors megkönyörül majd.Anyám gyönyörű … Olvass továbbCsalád