Sült máj passzírozva

/kép a netről/   Kicsit kapkodok, hogy biztosan készen legyek. Mindig is igyekeztem, hogy déli harangszóra asztalon illatozzon az ebéd. Úgy általában szeretek konyházni. Ha nem pedagógus lettem volna, s ha nem kórházi nővér — ami úgy gondolom, nekem való hivatás lett volna — akkor talán a szakácsművészetben leltem volna meg az örömet. Kikészítve sorakoznak … Olvass továbbSült máj passzírozva

Néhány sorban

Ebben a néhány sorban vetkezem,közel vagyok, akár a végtelen,s kérdem, hogy szerethetnélek szebben,ha házi áldás nem lóg felettem? Ebben a néhány sorban vetkezel,hangunkat néma filmben rejted el,fekete alapon hattyúfehér,már sikoltana kegyelemér’.

Csillagok fényével

  Szikrázó csillagok ezüst fénye nyugtat, elcsitul most bennem a zúgó indulat. Párás tekintettel nézek fel az égre, sötét bársonyában megbújhatok végre.   A távolság repít, viszi nehéz lelkem, de a csillag-ösvény fényét adja nekem: hogy ragyogjak én is, szórjam szét sugaram, szikrázzon köveken, jelezve az utam; és amerre megyek, ne fájjon az élet: nyújtsam … Olvass továbbCsillagok fényével

… mert humorral kell, még ha fanyar is!

részlet a családregényből  Ozora főterén és főutcáján az 1900-as évek elején csupa nádfedeles ház sorakozott, a herceg tulajdonában lévő, alkalmazotti hajlékok is ilyenek voltak, és ezek egyikében élt Huszár Ferenc állatdoktor és családja. Itt, a környéken pappal, kántorral, tanítóval, jegyzővel a jó kapcsolatokat ápolni, a kialakult szokásokhoz igazodva volt kötelező. Igazodtak is, hisz a jövevényekre … Olvass tovább… mert humorral kell, még ha fanyar is!

tizenhárom

tizenhárom évig más hazában éltem tizenhárom évesen először csókoltam apám papíron tizenharmadikán jött világra péntek tizenhárom itt van babonának tizenhárman választottak hiába engem társnak tizenhárom nyarán fiút hoztam a világra tizenhárom bő szoknyát bizton elkoptattam tizenhárom év van köztünk a bátyámmal tizenhárom boldog percre versbe bátorítlak tizenhármak elmúltával minden időnk fölöslegét mindössze hét könnycseppel kiírtam … Olvass továbbtizenhárom

Összenőtt virág

Úgy színezed az életem, ahogy hajnalt a pír, húsz esztendeje vagy velem, csak erről van papír, hogy kezdetektől bennem élsz, hogy tollam téged ír, s egy másodpercbe beleférsz, arról nem  szól a hír, így gondolom, így gondolod, így kerek a világ, s két száraz ágban föllobog két összenőtt virág.

Világunk

Tizenhárom éve egy béna fiúval alszomugyanabban az ágyban.Talán már nőről álmodik.Gyermekem. Istenem. Levegőm.Ránk szakadt pajtában az alkony,ma nyári nap, holnap jégeső.Egy lampionba gyűjtögetem  sorba,ami lehetne, ami volna.Kétéves múlt, amikor ruhámbanfényesre töröltem neki egy almát.Azóta tartom.Hiába nőtt ki bennünkettucatnyi nagykabát,sorban összehajtom,kicsit a nagyra, aztán vissza,mert egy kell, ami a könnyeket felissza.Bodzabokor mögött felejtett bújócska,a szobában néhány … Olvass továbbVilágunk