Mariana Petcu: A költőkről reálisan

 Mariana Petcu –  A költőkről reálisan                          Koosán Ildikó fordítása     A költők a világ bírálói A könnyekről elmélkedők, Ők lenge déli fuvallatok És védelmező napsugarak,    Az idők jobbra-fordítói.   Ártalmatlanok, mint langyos eső, Versbe fogják az igazságot. Amit elutasítanak az értetlenek  Valahogy mégis előreviszenek Épp, mert nem pénzügyileg támogattottak.     Adevarul … Olvass továbbMariana Petcu: A költőkről reálisan

POCSÉK VERS

Mert megígértem Ilonának, hogy egyszer majd megírom, a júniusi felkérésére, miszerint: “…szép napot neked is, és szeretettel várom további »pocsék« verseidet!”. Jelentem alássan, végre megszületett a nagy mű, mindannyiunk örömére! :-)) Miklós   M. Laurens:  POCSÉK VERS   Mint irgalmatlan éji békadal a sás közt, én is nyirkos-pocsék időben születtem, egy célt tévesztett pocsék világba. … Olvass továbbPOCSÉK VERS

Délutáni valcer

Nem létezik tegnap, nem számít a holnap:a jelen veled ezer édes pillanat.Az enyém lettél – bár mégsem birtokollak.Jöttél, ahogy álmomból előhívtalak. Valósággá váltál ( s épp ez a varázslat ) a létemben szűkölő űrt betöltötted,nekem komponált a Sors: egyetlen társat, álomkeringőre váltva a szívcsöndet.  Nem tudom, mikor lett így megírva nekem,s nem tudom, a nyitány ennyit … Olvass továbbDélutáni valcer

Kakofónia

      Elkallódott lelkek  zsivajából  nem hallik ki  egy igaz szó sem. Meddő kiáltozásuk  rezonanciája sohasem mutat  térben és időben kellő erőt a változáshoz. Ne akarj megváltani  világot s embereket, csak tedd a dolgod mindig úgy, hogy lelked tiszta, elméd bölcs maradjon. Ne fordulj vissza  göröngyös utadról,  mindig csak előre nézz. Lásd meg az … Olvass továbbKakofónia

Anyarozs

Csak azt tudtam, hogy pénzt kapunk majd érte,  a magok közt ott lapult feketéje, kezem húzódva föl-le, megkerestem, majd markom óvó bőr-széfjébe tettem, és biztatgattak, sok-sok hasonló kell, mert búvik benne erre-arra gyógyszer, a legtöbbször csak jó szót kaptam érte, de beléptem a keresők körébe, ki gondolta még, fekete a vétke, hogy LSD-hez is elég … Olvass továbbAnyarozs

George Ioana: A te csillagod volt

George Ioana – költő és pilóta. 1922-1990         Az égbolt felé küldtem tekintetemet és egy csillag ágára tűztem, elragadtam az égtől és szívembe zártam egészen.   Mintha megremegett volna a föld, egy idegen varázslat lényem átölelte , fénye vakítón tündökölt. S én ott álltam legyőzve.   Azóta elveszett régi  énem, valami teljesen … Olvass továbbGeorge Ioana: A te csillagod volt

Ez elment

Ez elment meghágni – ez impotens, – ez lenne más – valakivel, – neki az első örökre – sohase többet s újrakezd – ez ígérgetés és szép szavak – ez lefelé tud és úgy marad – ez magát látja és narcisztikus – ez legyet röptiben, hogy arról kódul – ez bármikor, akárkit, nem választ, vonaglik … Olvass továbbEz elment

MINDEN TÁNC

Illusztráció: “Próba” – Kővágó Nagy Imre fényképe “Nem valódi, s nem tetteti,/ Azt érzi, ami nincsen.” (Fernando Pessoa)*Minden tánc. Ahogy szavaidra, mikor hosszúhallgatás után megszólalsz, a csönd helyettújra a mindenség felel. Nem a te nyelveden.Fel sem ismernéd, meg sem értenéd, hacsak emberhangon szólna. Közeledsz. Távolodsz. Naptól a nap. Parttól a szél. Vízszintestől a függőleges. Valóditól a mégvalódibb. … Olvass továbbMINDEN TÁNC

Fényvirágok

„Valahol Európában” csendesek az utcák, tegnap még vérvirág szirmok némultak apró macskakövekre. Halott lelkek raboltak ölelést és egymáshoz vénült perceket, ám én mégsem gyűlölök, Uram. Nem átkozódom, amiért gyerekszemekbe is fuldokol már az „akasszuk fel” érzés. Nem gyűlölöm a vértől mocskos kezet, a szemfehérjébe égett haragot. A Fény bennem van, oda a gonosz sohasem jut … Olvass továbbFényvirágok

Ima

Én istenem, kérlek szépen, ha hinném, hogy létezel, menekíts meg az élettől, ami már csak nyűg nekem.   Voltam ifjú, szép is talán, erős és harcolni kész, sok-sok emlék meszesgödre, no, ezzel ma mire mész.    Kérlek sokszor, adj pihennem, vállamon halálmadár, sorban dőlnek ki mellőlem: rokon, tanár s hű barát.   Valamit azért szeretnék: … Olvass továbbIma