Kényelmetlen – 4.

Illusztráció: Eufrátesz a bibliai Ígéret földjének északi határa   Az idő előrehaladtával egyre kényelmetlenebb az a bizonyos fotel, amelyben elgondolkodom a történtek felől, talán a nyári meleg az oka, nem is tudom. Menjünk hát vissza a tavalyi őszbe, Erzurumba, ahol Ahmed betegen fekszik. Az orvos hosszasan vizsgálta, majd mentőt hívott, mert látta, a fiúnak jártányi … Olvass továbbKényelmetlen – 4.

Stonehenge

Stonehengea nyári nap-éj egyenlőség napján   kérdések éle vágna ösvényt a ködbenki, mikor, mi célból emelt elpusztíthatatlanbarbár katedrálist élőkért, holtakért,az ég jeleit befogó semmire táruló kaput,a  mai ésszel  is megfejthetetlen titkot,ki, mikor, mi célból, miért?kövek mögé, fölé, alá begyűjtött teóriáklövészárkaiból  záporozó  céltévesztettlövedékek  közt alig van  lehetőség e megfejthetetlent magunkhoz édesgetni,s a logika útvesztőin felgyűlt látomásokatfelmagasztalni a lélek … Olvass továbbStonehenge

S. Szabó István: A keresztanya

S. Szabó István A keresztanya – vígjáték két felvonásban, a nyárasdi TeátRum előadásában     S. Szabó István A keresztanya vígjáték két felvonásban, a nyárasdi TeátRum előadásában   2016. július 15-én, pénteken 19:30 órai kezdettel   a padányi kultúrházban A vígjáték napjainkban játszódik, Magyarországon.   ELSŐ FELVONÁS      Első kép      Szín: Gazdagon … Olvass továbbS. Szabó István: A keresztanya

Tükörhold

Magas rezgésű érzés: ez szerelem. Béke. Szeretetnek belső örömeibe térő. Mint tükörég vágyteli éjeken. Holdat leső, kútból felhúzott vödör. Önmagunk teljességében megtartó sötét leple. Mint arany tallér, vetül alvókra; álom-járó húnyt szemekre. Tükörhold lélekfürdőjében időzünk, miközben vágyakat merünk; eltűnni mernek-e a vágyak? Van-e szerelem eltűnő vágyban? Lehet, a Hold annyi, mint Isten derűje varázsmaskarában.

A SORS KEREKEI

 M. Laurens A SORS KEREKEI Székely anyai nagyapám emlékére   A nap korongja odafenn, jócskán elhagyta már a delet, Lefelé baktat már a Szent Hargitán: éppen az út felett. Csendben ülünk szótlanul, én és a nagyapám, a szekéren. Alattunk négy roskatag vén kerék, forog: forog serényen. Fogyasztják az utat, mindegyik a rá kirótt dolgát végzi, … Olvass továbbA SORS KEREKEI

Erőtlenül

    Szobám falán az éj sötét, takarja rám a köntösét. Szavam remeg, szorít a kín, erőtlenül keres megint.   Ha távolodsz, üres magány, vadak között hitem talány. “Az ágy közös a párna nem.” a rím zokog, s te fájsz nekem.    

kuk

ha a tükörből más szeme néz vissza: tudat- vagy lélekhasadsz?  * ha egyszer elalszol nálam, bezárlak egy álom- lélekfogóba. * állomáson lakni: ha megunom a magányt, felpakolom a villamosra. * délelőtt-délután váltakozó tükörnapokkal szivatják az egymást szivató szembeszomszédokat * borús reggeleken kávé nélkül idd a cukrot!

Töredékek

  nem emlékszem mikor zártam tenyerembe az utolsó pillanatot csak szorítottam ujjaim közt míg vére cseppent földre öten markolták a fájt az meg csak hallgatott és fehéredésig csókolta a sosem lesz holnapot…   nem emlékszem mégis tudom angyal kísér utamon   * ha csak egy pillanatot kapnék hogy magamhoz öleljelek vállam válladhoz érinteném az maradna … Olvass továbbTöredékek