Kis Dzsong Un 5. Ölbe pottyant manna

O’Hara hadnagy vázolja Michael Gunnak a lehetőségeket, miért is rabolhatták el a fiát… Lássuk a történetet a másik oldalról…     Seattle a legenda szerint hét dombra épült, mint az ókori Róma. Egyik ezek közül a First Hill, ahonnan elég könnyen megközelíthető a felhőkarcolók által övezett központ, de elég távol van az elitréteg nyugalmát biztosítani. … Olvass továbbKis Dzsong Un 5. Ölbe pottyant manna

Tőled

  Tőled érkezik a pillantás; egy égbevesző jel, onnét van a titok,  amibe feledkezel.    A mindenkori csend vagy,  józanodás és mámor, ébrenlétbe feszített erkölcs is, aki hatálytalanul határol.   Hömpölyögsz varázslat, mint a mérhetetlenbe fúló idő,  Nő vagy, felejthetetlenül, felejthetetlen Nő.   

– amint –

  Elég a mintjeimből, csak kópiává teszlek azzal élve!Légy bennem inkább egyedi anyag, valami fel nem fedezett talány vagy valami tény, ami aprólékosan ki sem talált! Légy kallódó ötleteknek ismeretlen magja!Légy a legkülöncebb, aki versét szó nélkül szavalja!Légy sosem hallott dallama a semmittevésnek!Légy kéksége egy szürke égnek vagy légy inkabb egy meg sem fogant ima … Olvass tovább– amint –

Öregfiú – 4.

Lírai emlékek és álmok egy feledésbe merülő emberről.   Nagy nehezen jutott le a sok kavargás a tudatáig, még mindig támaszkodva, egy régi puttony málló, gyenge hátoldalán. Állát a puha szalmabucka támasztotta, és csak nézte — közvetlen közelről —, amint zöldesbarnává vált minden korábban csodás szín. Elvárható a rendkívüli vidámság, aki túléli, mehet a következő … Olvass továbbÖregfiú – 4.

Angyalokkal táncoló

Nézem, ahogy szemed égkék lobogásának apró szikrái csillagokként hullanak elém, és gyermeki ösztöneiddel magadhoz öleled  a halhatatlanságot. Te vagy az egyetlen, kiolthatatlan fáklyafény, szíved örök nyárban játszik, hiszen tiéd az angyalok szárnyainak lágy suhogása.   Csak méltó szeretnék lenni hozzád! Virradatig tanulni tekintetedből a földöntúli tisztaságot, s míg arcomra teríted egy huncut szemvillanásig, kínjaim kivirítnak … Olvass továbbAngyalokkal táncoló

Mater

Nem ismerem fel magam az asztal mögötti tükörben, s idegesít a nem létező aranyhalunk, ahogy úszkál az akváriumában és bámul -pszichotikus-.   Nem is beszélve a sokadik, le sem késett villamosról, amit a tömbház elé képzelek.   Közben bezár négy fal, mégis rohanok, folyton túlórázva, míg az idő ma is leköröz.   Hónapok óta keresem … Olvass továbbMater

a lélek törvénye

v e r s     a lélek törvénye megint a hosszú-széles út ismeretlen kilométerei hoznak lázba nem az ami ígéretesen kígyózik előttemaz idő porszemei vakítanakaz életsétámat megfosztjáka bizonyosság leheletétőlátlátszó üvegen sejtetikvelem hol vagyok és hovaérkezem zárolt mindenlehetőség kimért porció az ami nekünk adatik annyimarad írt vagy nem írt törvényt a lélek szab  

Kirepülés

  Gyermeki sírás, mindig kihívás. Könnyeket törölni nagyon nehéz. Apró kis lélek — csak attól félek, késő a bánat, a szándék kevés.   Állj meg egy percre, lássuk, hogy mersz-e. Csak hajolj le hozzá, nézd a szemét — nem kell mást tenni, észre kell venni, ha el akar menni, hát fogd a kezét.

Fizetve

Én ezresekben számolok, nem kell más milliárdja, ők gerendázzák a jogot, engem sebez a szálka, ott ritkulnak a boldogok, itt könnyen lelek társra, s mind árva lesz, ki belefog a pénzfelhalmozásba, én összeadni sem fogok, ők légző szorzótábla, nem izgatnak a számsorok, már fizetve a számla.