Elalszunk ölén

Elalszunk ölén

Illusztráció: Napnyugta Gyirmóton, 2018. szeptember (saját fotó)

 

hasztalan hittem

hogy megtanultunk élni

szeretni odaadással

mára mégis gyengülő akarással

hagyjuk a dolgokat

csak úgy kívülünk történni

kétségek között szunnyadunk

álomtalan sejtelmes éjeken

nézzük egymást révetegen

két megfáradt idegen

és másnap újra elmarad a válasz

csöndjeink mögött lapítanak a vádak

hogy nem vágyunk már a hajnali kertbe

emlékeinkben sok tűnt  naplemente

szívünkben csak fásultság lakik

míg ellép velünk a tűnő idő

és elalszunk ölén – együtt talán –

s velünk tart álmunkban is

a hallgatás

 

“Elalszunk ölén” bejegyzéshez 6 hozzászólás

Szólj hozzá!