Confiteur

Gyónom a mindenható természetnek, hogy vétkeztem ellene, amikor a kertemet elhagyva elmentem, …   Tudom, hogy már nagyon rég jártam erre, éppen ezért előre szólok: még élek! Még élek, bár már alig, alig élek, de a Világtól nem félek, dehogy félek benne élek! Történt éppen a minap — amikor Aglasterhausen határában, egy kis rogyásig tele … Olvass továbbConfiteur

Útfélen

      … valóság és vágyak… pillanatnyi kielégülések, amelyek végeláthatatlan, kínzó újabb vágyakat nemzenek… állandósuló szenvedés, félelem, káosz, lebénulás, vakság, süketség, halál…   nagy különbség, sőt szakadék a között, hogy szeretnék vagy akarok valamit… a józanság, szerényen és rettegve bújik el…   … élvezetek és csömör, gyönyör és gyötrelmek, amelyek eltakarják a természetes élet … Olvass továbbÚtfélen

– ellenszenvszintmérés –

Fotó: Fotóház – SindlerA          Talán az életemben elkövettem pár hibát, melyeket már csak a jó ízlés szabályainak                  figyelembevételével sem volna tanácsos tagadni, de amint egy saját hibákkal nálamnál   bővebben fémjelzett ember hangoskodása próbál jó modorra okítani, rögtön beindul    az alap-ellenszenvszintmérő érzékszervem és meg sem hallom a … Olvass tovább– ellenszenvszintmérés –

Rekviem

1944, október 12…  Már a színház mögött ropogtak a szovjet fegyverek. A német és magyar csapatok visszavonulása, zavaros menekülésre emlékeztetett leginkább. Hja, csupán pár milliós volt az a sereg és a tiszt urak úgy döntöttek, ők életben maradnak, bármi áron túlélik!Nagyapám 54 éves volt, fogsággal együtt hat évet lenyomott az első világőrületben is. Mikor hős … Olvass továbbRekviem