Szemelvények

    Árpi, az öcsém újra minden kimenőre eljött értem, kivitt sétálni, hogy erősödjek. Egy ilyen séta alkalmával azt kérdezte tőlem: — Te milyennek találod a Judit nevet? — Szépnek. Miért? — néztem rá, és Klári unakahúgunk kislányára gondolva, ízlelgettem a nevét. — Mert én az egyik legszebb női névnek tartom — mosolygott rejtélyesen. Akkor … Olvass továbbSzemelvények

Kinek köszönjem?

  Napok óta mocorog, ficereg bennem a címadó kérdés. Tudom, nem lehet addig kisöpörni az agyamból, míg neki nem látok a megkeresésnek. Merthogy, az életemről van szó. Nem a létezésemről, hanem a sorsomról. A szerencsémről, a szerencsétlenségeimről. A találkozásaimról. A lehetőségeimről, melyeket elmulasztottam, megragadtam, észrevettem, vagy elmentem mellettük. A sorsomról, amelyben megragadtam, és irányítottam, vagy … Olvass továbbKinek köszönjem?

Életrajz

vágyat babráló szél motoz miközben fulladásig töm a meleg évszaknélküliségbe bújik a csend hideg szúrós gyakorlatok jönnek mint lázálmok felsegítenek repedt sarkú mozdulatként csitt-csivittelünk egymással de megszülni csak kézfogással lehet bennem aknázod ki lelkedet

Egy elszalasztott lehetőség

*         Az emberiség nagy részének mindig van egy soha vissza nem térő lehetősége, amit vagy kihasznál, vagy sem.  Alig pár éve kezdtem dolgozni az elektronikai cégnél. Nem volt egy „hú, de jólfizetett” munkaköröm, de tisztességesen meg tudtam élni. Sőt! Nem egyedül, hanem hárman éltünk belőle, mert abban az időben a feleségem … Olvass továbbEgy elszalasztott lehetőség

Egy zsák szemét

*     Már délután nekikezdtünk a csomagolásnak. Noha minden elő volt már készítve, és jópár holmit az ismerősünk is elvitt magával előre, nem bírtunk egyezségre jutni. Anyám nem volt olyan tárgyakhoz ragaszkodó, mint én, aki bizonyos daraboktól nem tudok elszakadni. Persze biztos a háború miatt vált ilyenné. Én meg mindig is gyűjtöttem a régi … Olvass továbbEgy zsák szemét

Harmincnegyedik születésnapomra…

– najándékozás –       Holnap születésnapom lesz. Újra születek gondolatban, valamivel éjfél után. Anya úgy meséli mindig, hogy azt mondta az orvosnak: Nem akarom tizenharmadikán világra hozni ezt a lányt! Éjfél utánra szabtak hát, azt is mesélik, hogy különösen szép baba voltam, meg is dicsért apai nagymamám, bár megjegyezte mellé: Meglásd Maris, teljesen … Olvass továbbHarmincnegyedik születésnapomra…

Harmincnegyedik születésnapomra…

– najándékozás –       Holnap születésnapom lesz. Újra születek gondolatban, valamivel éjfél után. Anya úgy meséli mindig, hogy azt mondta az orvosnak: Nem akarom tizenharmadikán világra hozni ezt a lányt! Éjfél utánra szabtak hát, azt is mesélik, hogy különösen szép baba voltam, meg is dicsért apai nagymamám, bár megjegyezte mellé: Meglásd Maris, teljesen … Olvass továbbHarmincnegyedik születésnapomra…

– najándékozás –

Fotó: Wahorn András     Holnap születésnapom lesz. Újra születek gondolatban, valamivel éjfél után. Anya úgy meséli mindig, hogy azt mondta az orvosnak: Nem akarom tizenharmadikán világra hozni ezt a lányt! Éjfél utánra szabtak hát, azt is mesélték, hogy különösen szép baba voltam, meg is dicsért apai nagymamám, bár megjegyezte mellé: Meglásd Maris, teljesen felesleges … Olvass tovább– najándékozás –

Tékozló fiú

Ifjúságom nagyra törésében kikértem örökségem, Uram,követeltem, adj annyi aranyat, sikert, n?t,amennyivel a világban-rejl? titkokat meghódíthatom. Követtem a vágy szédületét, a távolba-húzó ösvény ívét,mostanra már: cifra ruháimat elny?ttem, csizmám sarkalevásott, homálya lett az értelemnek, s nem találtammeg azt az asszonyt, akir?l álmaim álma álmodott. Semmirekell? fiad, hálátlan béresedként itt térdepelekkapud árnyékában, mély barázdákat vájtak arcomon?sz hajú … Olvass továbbTékozló fiú