Húsvét “pogány” gyökerei VI. – A “húsvéti(?)” tojás

Húsvét (valójában a tavaszi napéjegyenlőség környékén a világon mindenütt festenek/hímeznek tojásokat évezredek óra (még muszlimok is). Természetesen más jelentéssel…. Húsvéti tojás – piros tojás, hímes tojás, írott tojás, stb. Szerte a világban a piros (színes, hímes) tojás Húsvét elmaradhatatlan tartozéka. A keresztény értelmezés szerint a pirosra festett tojás Jézus kiontott vérét jelképezi (ezért szokták Nagypénteken, … Olvass továbbHúsvét “pogány” gyökerei VI. – A “húsvéti(?)” tojás

Húsvét “pogány” gyökerei V.

Az ábrahámi vallások kivétel nélkül harcoltak a mágia ellen. (az iszlám csak a fekete mágia ellen). Mindaz, ami a mágia bármely formájára utal, az biztosan ősibb a kereszténységnél. Húsvéti barka: villőzés, kiszehajtás, habajgatás A villőzés a korbácsolásnak egy finomabb formája. Az angol wikipédia a lengyel húsvét hétfőhöz (śmigus-dyngus) kapcsolódó szokásként említi. A fiúk barkás fűzfaágakkal … Olvass továbbHúsvét “pogány” gyökerei V.

Húsvét

A locsolkodás “jézusi” eredete szerintem csak megrendelt keresztény legenda… Húsvéti locsolkodás.  A Wikipédia szerint „A vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára” [1]  Akkor miért csak a lányokat locsoljuk? Mert a fiúkat is megkereszteljük…  Egy másik forrás szerint: „A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását … Olvass továbbHúsvét

Húsvét “pogány” gyökerei 3

A további szokások egyre kevésbé kötődnek a Feltámadáshoz. Húsvéti köszöntés Nem minden keresztény közösségre, csak az ortodoxokra és görög katolikusra jellemző a sajátosan Húsvét és Pünkösd között alkalmazott köszöntés,: „Feltámadott Jézus Krisztus!” amelyre illik „Valóban feltámadt!” választ adni. Ferenc Pápa 2017 április ötödikén katekézisében [1] szorgalmazta e köszöntési forma alkalmazását a katolikusok körében is. Kívülállókra … Olvass továbbHúsvét “pogány” gyökerei 3

Húsvét “pogány” gyökerei 2

A cikkbeli képeket csak facebook link segítségével tudtam megadni. Sajnos ma már a naplómba sem engedi be.   Húsvét dátuma Húsvét egy mozgó ünnep, nem esik az év ugyanazon napjára. Eleinte a zsidó Pészach és keresztény Húsvét dátuma egybeesett. A 325-ben tartott Niceai zsinat két döntést hozott az ünnep dátumával kapcsolatban: 1. A Húsvét dátuma … Olvass továbbHúsvét “pogány” gyökerei 2

Húsvét

Sajnálatosan a képeket nem tudom beilleszteni az irásba, felteszem a naplómba, s ott nézzétek meg.   Húsvét „pogány” gyökerei. Mi is a Húsvét? Az Új Nemzedék cikke találóan fogalmazza meg: „A Húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden … Olvass továbbHúsvét

Karácsony és Mikulás betiltva!

Nem a többistenhívő római császárok és csatlósaik tiltották be Karácsony megünneplését, hanem a keresztények! Mikulás és Karácsony betiltva!     Gondolom, a címből már sokan Krisztus keresztre feszítése utáni első századok keresztényüldözéseire asszociálnak. Nem! Nem a többistenhívő római császárok és csatlósaik tiltották be Karácsony megünneplését, hanem a keresztények!   A római császárok nem a keresztény … Olvass továbbKarácsony és Mikulás betiltva!

Joulupukki, badnjak, Mithra, Santa… no meg Krisztus születése. 6. Karácsonyi

Tévhit az, hogy Kiskarácsony magyar sajátosság. Sok nyelv megőrizte a Kiskarácsony elnevezést, bár nem azonos jelentéssel. Az írek Kiskarácsonynak (Nollaig na mBan) a Nők Karácsonyát nevezik, amely Vízkeresztkor van (január hatodikán). Karácsonyi „tudathasadás”, vagyis Kiskarácsony és Nagykarácsony   Ennek megértéséhez szükséges egy kis történelmi áttekintés. A kereszténység kezdetén nagy valószínűséggel nem ünnepelték Krisztus születését. Erre … Olvass továbbJoulupukki, badnjak, Mithra, Santa… no meg Krisztus születése. 6. Karácsonyi